A 20. század első felében Nyikolaj Vavilov genetikus és növénynemesítő az egész világot bejárta, hogy létrehozza bolygónk első – és saját korában legnagyobb – maggyűjteményét. Felismerte ugyanis, hogy a tudomány rengeteget tehet a Szovjetunió és az egész világ lakosságát fenyegető éhínség megszűntetéséért. A sors fintoraként azonban vele is az éhhalál végzett – a Gulagon, ahova azért került, mert nem adta a nevét egy szovjet tudományos hazugsághoz.